Az egyenetlen korlátokat minden tornászhoz külön-külön kell beállítani? Az egyenetlen korlátok lehetővé teszik, hogy a köztük lévő távolságot a tornász mérete alapján állítsák be.
I. A gimnasztikai korlátok meghatározása és összetétele
Meghatározás:A felemás korláttal végzett gimnasztika a női művészi torna fontos eseménye, amely egy magas és egy alacsony korlátból áll. A korlátok közötti távolság a különböző sportolók igényeihez és a versenyszabályokhoz igazítható.
Összetétel:A szerkezet két vízszintes rúdból áll. Az alsó rúd magassága 130 és 160 centiméter között van, míg a felső rúd magassága 190 és 240 centiméter között van. A rudak ovális keresztmetszetűek, hosszú átmérőjük 5 centiméter, rövid átmérőjük pedig 4 centiméter. Üvegszálból készültek, fa felülettel, ami rugalmasságot és tartósságot biztosít.
II. A korlátos gimnasztika eredete és fejlődése
Származás:A korlátos gimnasztika a 19. század végén alakult ki. Kezdetben mind a férfiak, mind a nők ugyanazokat a korlátokat használták. A női sportolók fizikai jellemzőinek jobb kielégítése és a felsőtest terhelésének csökkentése érdekében az egyik rudat megemelték, így alakultak ki a korlátok.
Fejlesztés:A felemás korlátokat hivatalosan az 1952-es helsinki játékokon vezették be olimpiai versenyszámként. Az idők során a technikai követelmények jelentősen fejlődtek. Az egyszerű lendítésektől és függeszkedésektől az olyan összetett elemekig, mint a hurkok, fordulatok és a levegőből való kiugrások, a sportág folyamatosan nehezítette és művészibbé tette magát.
III. A korlátos gimnasztika technikai jellemzői
Mozgástípusok:A gyakorlatsorok magukban foglalják a lendítéseket, elengedéseket, átmeneteket a rudak között, kézenállásokat, köröket (pl. talpra állás és szabad csípőkör) és leugrásokat (pl. elrugaszkodások és csavarások). A sportolóknak folyékony kombinációkat kell bemutatniuk a technikai tudás és a művészi kifejezésmód bemutatása érdekében.
Fizikai igények:A sport megköveteli a sportolóktól, hogy lendületet és testkontrollt használjanak a mozdulatok zökkenőmentes végrehajtásához, elkerülve a szüneteket vagy a plusz támaszokat. Az erő, a gyorsaság, az ügyesség és a koordináció elengedhetetlen.
Látványosság: A magasröptű elengedések és a bonyolult átmenetek teszik a felemás korlátot a gimnasztika egyik legvonzóbb vizuális eseményévé.
IV. Versenyszabályok páratlan korlátokra
Rutin összetétel:A sportolóknak egy előre koreografált gyakorlatsort kell végrehajtaniuk, amely a kötelező elemeket (pl. átmenetek, repülési elemek és leugrások) egy meghatározott sorrendben kombinálja.
Pontozási kritériumok:A pontszámok a nehézség (D) és a kivitelezés (E) alapján kerülnek kiszámításra. A D-pontszám az elemek összetettségét tükrözi, míg az E-pontszám (legfeljebb 10,0) a pontosságot, a formát és a művészi teljesítményt értékeli. Az esésekért vagy hibákért járó büntetéseket levonják az összpontszámból.
V. Nevezetes sportolók és eredményeik
Olyan legendás tornászok, mint Ma Yanhong (Kína első világbajnoka felemás korláton, 1979), Lu Li (1992-es olimpiai aranyérmes) és Ho Kexin (2008-as és 2012-es olimpiai bajnok) emelték a sportág technikai színvonalát és globális népszerűségét.
Kiadó:
Közzététel ideje: 2025. április 28.
